Küzdeni kell, de józan ésszel

Ennek szellemében kell tárgyalni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a jegybanki szabályozásról, az országgyűlési biztosok jogállásáról, a bírósági törvényről és a pénzügyi védőhálóról - jelentette ki, közölve: van esélyünk jó megállapodásokra, és ilyennek ítélte az uniós fiskális paktum ügyében születettet is.

Megjegyezte, az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy vannak, akik "szégyellik a magyar embereket", megriadnak, ha támadás éri az országot, és máris szaladnak "nyugati üzlettársaik szoknyája mögé". Ők az önfeladás stréberei, akik mindenre hajlandók, bármit eladnak, bármiről lemondanak, és ezt a képességüket sok éven át meggyőzően bizonyították is - fogalmazott. Mások viszont - folytatta - "fejjel mennének a falnak", senkivel sem akarnak megegyezni. Egyik álláspont sem helyes, küzdeni kell, de józan ésszel, a megegyezésre törekedve - hangoztatta a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt is mondta: az Európai Parlamentben látottak sok millió magyar szemében felértékelték az Országgyűlés munkáját, teljesítményét és színvonalát.

Az uniós fiskális paktumról szólva fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Magyarország szempontjából kedvező döntést sikerült elérni. Kifejtette: tavaly decemberben az EU miniszterelnökeinek tanácsülése kísérletet tett egy pénzügyi paktum kidolgozására, ám azonnali döntés helyett további előkészítés mellett döntöttek. "Voltak, akik felhördüléssel fogadták, hogy mi, magyarok nem mondtunk automatikusan igent a kidolgozatlan, homályosan megfogalmazott európai pénzügyi paktum tervezetére" - idézte fel, hozzátéve, hogy a magyar kormány kiállt az ország érdekeiért, és el is érte, amit akart, vagyis azt, hogy az új közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országokra legyenek kötelezőek, a többi országra pedig csak azután, hogy csatlakoznak az eurózónához. Ha ez nem így lenne - magyarázta -, az Magyarország jelenlegi helyzetében óriási hátrányt jelentene. A másik kulcskérdésnek az adóharmonizáció ügyét nevezte, amely szerinte teljesen ellentétes az ország érdekeivel, mert az egyik legfőbb versenyelőnyét veszélyeztetné. Ezért fontos, hogy sikerült elérni: az adóharmonizáció, az arra való utalás nem része a paktum szövegének - emelte ki.

Összegzése szerint így minden akadály elhárult az elől, hogy Magyarország csatlakozzon a paktumhoz, amelynek minden pontja elfogadható az országnak. A miniszterelnök így azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy miután megismerte a részleteket, fogadja el a szerződést. "Magyarországnak a jövőben sem kell olyan szabályt alkalmaznia, amely csökkentené hazánk versenyképességét, vagy korlátozná a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területeken eddig meglévő szuverenitásunkat" - mondta, tanulságos példának nevezve mindezt a jövőre nézve.

Orbán Viktor közölte: a paktummal kapcsolatos siker világosan kijelöli, hogyan érdemes viszonyulni Európához ma, amikor a kontinens válságos időket él át. "Csendes tenger nem nevel tapasztalt tengerészeket" - fogalmazott, megjegyezve, hogy ennek alapján azt mondhatni: "nekünk 2012-ben is komoly esélyünk van arra, hogy jelentősen gyarapodjunk tapasztalat dolgában".

Európában történelmi léptékű átrendeződés megy végbe, mindenki, akinek van magához való esze, minél jobb pozícióból akar indulni majd a válság elmúltával, amikor ismét megkezdődik a kontinensen a növekedés - mondta a kormányfő, hozzáfűzve, hogy ezért már most késhegyre menő, érdekérvényesítési verseny zajlik Európában, amelyben azok az országok lesznek győztesek, amelyek határozottabban állnak ki saját érdekeiért. Ez a verseny ütközésekkel, vitákkal jár, határozott fellépést, ügyes taktikai húzásokat és okos megegyezéseket igényel - hívta fel a figyelmet.

Beszédében a miniszterelnök leszögezte, Magyarország jövője az Európai Unió keretein belül van. Az ország pozíciója mindenki előtt ismert: népszavazással döntött az uniós tagság mellett, jövője az unió keretein belül van - mondta, hozzátéve: Magyarország továbbra is az unió bővítésének szószólója, az európai intézmények megújítását szorgalmazza, kiáll a kettős mérce ellen és a tagországok egyenjogúsága mellett.

Orbán Viktor nyolcperces felszólalása zárásaként arra kérte a Házat, hogy a tavaszi ülésszak alatt támogassa továbbra is a kormánynak a magyar emberek érdekében végzett nemzetközi munkáját.

Az ország új nemzetközi elkötelezettségére vonatkozó alkotmányos garanciákról, a strukturális reformok szükségességéről, valamint a középosztály megerősítéséről is beszélt viszonválaszában a miniszterelnök hétfőn napirend előtt a parlamentben. Orbán Viktor arra kérte a szocialistákat: európai képviselőik "időnként álljanak ki Magyarország nemzeti érdekei mellett".

Egyelőre a miniszterelnökök egyeztetése zajlott le arról, hogy milyen legyen Európa pénzügyi paktuma, "eddig senki nem írt alá semmit" - reagált a napirend előtti felszólalása kapcsán elhangzott pártvélemények után a kormányfő Balczó Zoltán (Jobbik) szavaira. Orbán Viktor elmondta: az ez alapján létrejövő szerződést márciusban írják alá a miniszterelnökök, ám azt a magyar Országgyűlésnek is ratifikálnia kell.

A kormányfő hozzátette: egyelőre értelmezni kell, hogy az új magyar alaptörvény szerint ehhez kétharmados vagy egyszerű többségű támogatásra lesz-e szükség, a kormány ennek tisztázására az Alkotmánybírósághoz fordult.

Szólt arról, hogy az alaptörvénybe is azért került be az ország fizetőeszközének megnevezése, hogy ha Magyarország csatlakozna az eurózónához, akkor a parlamentnek legyen módja arról kétharmados többséggel dönteni. Az új nemzetközi elkötelezettségre vonatkozó döntések szempontjából tehát léteznek a kellő alkotmányos garanciák - mutatott rá.

"Isten hozta az LMP-t a szabadságharcosok táborában" - kommentálta a miniszterelnök Jávor Benedek felszólalását. Az ellenzéki frakcióvezető azon megnyilvánulására, miszerint a fél százalékos strukturális hiánycél "gúzsba köti" a felzárkózó országokat, azt mondta: Magyarország 2012-es költségvetésében több mint 2 százalékos strukturális reform valósul meg, vagyis a fél százalék reális és teljesíthető.

Magyarországnak nem kell támogatnia olyan külföldről érkező vállalkozásokat, amelyek hozzáadott értéket nem állítanak elő, legalábbis olyat nem, amelyet a magyar vállalkozások ne tudnának megtermelni. Támogatni kell azonban azokat, amely olyan termékeket hoz létre, amelyre az ország önerőből nem lenne képes - fogalmazott Orbán Viktor, Balczó Zoltán egy másik felvetésére reagálva.

A kormányfő szerint 2002 és 2010 között a nagytőke a gazdasági súlya mellé a politikai hatalmat is megszerezte. "Ezzel én nem értettem egyet" - jelentette ki, azt javasolva, hogy Magyarország ne térjen vissza erre az útra. Szerinte a hatalmat a középosztály kezébe kell adni, amiben "nincs semmi elitellenesség, nagytőkére, gazdasági erőre szükség van", de nem mindegy, hogy az egyébként meglévő hatalom mellé a politikai közhatalmat is odaadja-e az ország ezeknek a csoportoknak.

Hangsúlyozta: a kormány a teljes középosztályban gondolkodik, ide értve az alsó középosztályt is, és szövetségre törekszik a nyugdíjasok és a középosztály között.

A miniszterelnök végül megköszönte Mesterházy Attila (MSZP) támogató szavait, és azt a segítséget kérte tőle, kérje meg az Európai Parlamentben dolgozó szocialista képviselőket: "időnként álljanak ki Magyarország nemzeti érdekei mellett". Mint mondta, "az ember úgy érzi, hogy hátba támadják", amikor egy magyar képviselő úgy fogalmaz: inkább képviselné Luxemburgot. Orbán Viktor szerint ki kellene iktatni azokat a "rossz gesztusokat", amelyek akadályozzák, hogy a kormány és az ellenzék között nemzetközi kérdésekben együttműködés jöhessen létre.

 

www.orbanviktor.hu