A közösség építése is a feladata

Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott augusztus 20. alkalmából Szabó Gyula mezőörsi plébános. Az elismerést alapítványi tevékenységéért, tehetséggondozó munkájáért, a falusi gyerekek felkarolásáért kapta.

 

„Plébánosként azt gondolom, hogy a falvainkban szinte mindenütt újra kell építeni a közösséget, de ez meghaladja az egyházközségi kereteket" – vallja Szabó Gyula. Az említett célkitűzést szolgálja az 1993-ban létrehozott mezőörsi Magyar Műhely Alapítvány, amely az elmúlt időszakban segítette a kistérség, a térség, a megye, a régió polgárosodását, támogatta a helyi társadalmi szervezeteket, konferenciákat, előadásokat szervezett és kapcsolatokat épített más szervezetekkel.

 

– Tevékenységünkkel, programjainkkal azokat is el tudtuk, tudjuk érni, meg tudjuk szólítani, akik például nem járnak templomba, de nyitottak az értékek felé. Így lépésről lépésre sikerül építeni az egymás közti kapcsolatokat, amelyek a magyar hagyományok, a keresztény értékek, a viselkedéskultúra megismertetését szolgálják – említette az atya, aki az alapítvány kuratóriumának az elnöke. – Szerintem egy plébánosnak a tágabb értelemben vett közösségépítés is a feladata lenne és nem pusztán a vallási szertartások elvégzése, a hittan-órák megtartása.

 

A mezőörsi alapítvány általános iskolát és gimnáziumot is tart fenn, ami falusi viszonylatban nagyon ritka. Az intézménybe huszonöt településről járnak diákok, elsősorban Győr, Bábolna, Pannonhalma és Kisbér térségéből.

 

Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott augusztus 20. alkalmából Szabó Gyula mezőörsi plébános

 

– Nagyon félreértik azt a fogalmat, hogy a gyerekek, a fiatalok számára manapság mi jelent hátrányos helyzetet. Ezt nem fizikális, hanem szellemi és lelki értelemben kell érteni. A magas kultúra kismértékben jelenik meg a magyar iskolákban, de még az egyetemi képzésben is nagyon nagy hiátus mutatkozik. Az alapítványi iskolánk egyik fontos feladataként ennek pótlását határoztuk meg.

 

A kitüntetett pap az alapítványi és az iskolai munka mellett elkötelezetten kutatja az 1945 utáni egyházi múltat, számos könyve jelent meg a témában.

 

– Szinte semmiféle szemléletváltás nem történt kilencven óta. Be vagyunk zárva a kommunizmus által ránk rakott gondolatiságba, liturgikus keretekbe, a szertartások keretébe. Emiatt nem tudjuk igazán hatékonyan megszólítani az embereket. Annak idején néhány társammal azért kezdtük el ezt a kutatómunkát, hogy lássuk ennek a helyzetnek a gyökereit, lássuk azt, hogy miért nem tudunk kitörni ebből a zártságból – hangsúlyozta a plébános.

 

– Az átnézett tetemes iratanyag alapján jól láthatók az összefüggések a régi rendszer által ránk erőltetett szemlélet és a mai egyházi szemlélet között. Ezen változtatni kellene. A kutatás másik célja, hogy végre nézzünk szembe azzal, milyen hibákat követett el a papság, az egyházi vezetés a Kádár-rendszerben és tanuljunk ebből. A harmadik ok, hogy bemutassuk azokat a vértanúkat, akik így vagy úgy a kommunizmus áldozatai lettek, és példaképül állítsuk őket a mai fiatal papság elé. Ennyivel tartozunk nekik harminc évvel a rendszerváltás után.

 

Forrás: kisalfold.hu